Hogyan támogathatjuk gyermekünk beszédfejlődését?
Szülőként természetes, hogy figyelemmel kísérjük gyermekünk fejlődését. Figyeljük a mozgását, játékát, beszédének alakulását. Olykor talán össze is hasonlítjuk gyermekünk fejlődését más, hasonló korú gyermek fejlődésével. Ilyenkor törnek fel az aggódó gondolataink: „Mikor fog már elkezdeni beszélni?” „Normális, hogy még csak ennyi szót ismer?” „Miért nem javul továbbra sem a kiejtése bizonyos hangoknak?”. A legfontosabb kérdés pedig: „Hogyan tudnék neki segíteni?”
A beszédfejlődés üteme egyénenként eltérő
Elsősorban fontos tisztázni, hogy a gyermekek beszédfejlődésének üteme egyénenként változó. Előfordulhat, hogy egyes gyermekek lassabban haladnak a beszédfejlődésben, míg mások bizonyos mérföldköveket hamarabb érnek el.
A következő mérföldkövek segítséget nyújthatnak abban, hogy átlássuk a beszédfejlődés főbb szakaszait, azonban ezeket nem érdemes merev határként értelmezni. Az egyéni különbségek természetes részei a fejlődésnek.
A beszédfejlődés főbb szakaszai
A beszédfejlődés már a születést követően megkezdődik. A gyermek kommunikációja fokozatosan alakul: a kezdeti jelzésektől és hangadásoktól az első szavakon át egyre összetettebb beszédig.
Születéstől 3 hónapos korig
A baba elsődleges kommunikációs eszköze a sírás, amely többek között a szükségleteit, kellemetlen érzéseit vagy fájdalmát jelzi a gondozó számára. Emellett különféle jelzőhangokkal is kifejezheti kapcsolatteremtési igényét, jóllakottságát vagy komfortérzetét. (Györkő & Klein, 2018)
3 hónapos kor körül
Megjelennek az első hangadások, majd fokozatosan kialakul a gagyogás. A gyermek egyre többet kísérletezik saját hangjával, miközben a külvilágból érkező nyelvi hatások fokozatosan alakítják a hangkészletét.
6 hónapos kor körül
Elkezd kialakulni a beszédmegértés. Ebben szerepet játszik többek között a gyermek testi helyzete, a beszélő hangsúlyozása és az elhangzó szavak. A gyermek fokozatosan kezdi értelmezni a környezetében élő felnőttek kommunikációs szándékait.
1 éves kor körül
A gyermek egyre inkább képessé válik arra, hogy a felnőtt mondanivalóját a szavak alapján is megértse, és megjelennek az első szavak.
1,5 éves kor körül
Sok gyermek ekkor már több szót használ aktívan, ugyanakkor az egyéni eltérések ebben az életkorban jelentősek lehetnek. Az ezt követő időszakban a beszédkedv és a szókincs fejlődése felgyorsulhat. (Györkő & Klein, 2018)
2 éves kor körül
Intenzív szókincsfejlődés figyelhető meg: a gyermek egyre ügyesebben fejezi ki szükségleteit és szándékait úgy, hogy a környezete is könnyebben megértse. (Mérei & V. Binét, 2017)
Fontos azonban, hogy a beszédfejlődés során tapasztalható kisebb eltérések önmagukban nem feltétlenül jelentenek problémát. A fejlődést mindig a gyermek életkorának, egyéni sajátosságainak és kommunikációs környezetének figyelembevételével érdemes szemlélni. Ha azonban egy-egy nehézség tartósan fennáll, vagy több területen is jelentkezik, érdemes szakember véleményét kérni.
Milyen jelek utalhatnak beszédfejlődési nehézségre?
A beszédfejlődési nehézségek – például a nyelvfejlődési késés, az artikulációs zavarok vagy a dadogás – korai felismerése kiemelten fontos, mivel a megfelelő időben megkezdett támogatás elősegítheti a gyermek kommunikációs fejlődését. (Kereki & Tóth, 2019)
Nyelvfejlődési késés tünetei:
- a gyermek szókincse lassabban gyarapodik
- nehézséget jelent számára a mondatalkotás
- hosszabb ideig használ egyszerűsített gyermeknyelvi formákat (pl.: vauvau=kutya; hami=étel; pápá=viszlát)
- előfordulhat, hogy a beszédértése az életkorának megfelelő szinten marad, miközben a kifejező beszéd fejlődése lassabb
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- a gyermek beszédfejlődése látványosan elmarad a vele egykorú gyermekekétől;
- kevés szót használ, vagy szókincse hosszabb időn keresztül alig bővül;
- nehezen kezdi el használni a szavakat, illetve nem jelennek meg a kétszavas, majd többszavas mondatok;
- a gyermek nehezen fejezi ki gondolatait, szükségleteit vagy érzéseit beszéd segítségével;
- a beszédét a környezete nehezen érti;
- gyakran nem érti a hozzá intézett beszédet vagy az egyszerű utasításokat;
Artikulációs zavar (pöszeség) tünetei:
- a gyermek a beszédhangokat torzítja vagy felcseréli
- bizonyos beszédhangokat az életkorához képest pontatlanul ejt;
- egyes hangokat kihagy a szavakból;
- a beszéde nehezen érthető, különösen több hang érintettsége esetén;
- az artikuláció pontatlansága tartósan fennáll.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- ha a hanghibák az életkor előrehaladtával nem csökkennek, illetve 5 éves kor körül is fennállnak – ugyanakkor egyes hangok elsajátítása ennél később is történhet
- ha a gyermek beszéde a környezete számára nehezen érthető;
- ha több beszédhangot is érint a hiba;
- ha a beszédhangok ejtése nem javul az életkor előrehaladtával.
Dadogás tünetei:
- hangokat, szótagokat vagy szavakat ismétel (pl. „ma-ma-mama”);
- a beszédben elakad,
- egyes hangokat megnyújt;
- beszéd közben fokozott erőlködést, rendellenes légzést vagy levegővételt mutat;
- akaratlan kísérőmozgásokat végez, például pislogást, homlokráncolást, fej- vagy kézmozgásokat;
- bizonyos beszédhelyzeteket kerülhet, félhet a megszólalástól, beszédkedve csökkenhet
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- Ha a megakadások 3–6 hónapnál tovább fennállnak;
- ha tapasztalható erőlködés vagy izomfeszülés is az ismétlések mellett;
- ha beszédét kísérőmozgások követik;
- ha a gyermek nem szeretne megszólalni vagy elveszíti a beszédkedvét;
- ha a családban már előfordult dadogás.
(Kereki & Tóth, 2019)
Játékok és módszerek, melyekkel a szülő is segítheti gyermeke beszédfejlődését
A gyermek nyelvi fejlődésében fontos szerepet játszik a közvetlen beszélőkörnyezete, amelynek elsődleges színtere a család. Ezáltal elmondható, hogy az otthoni játékok és beszélgetések során is van lehetőségünk támogatni gyermekünk beszédfejlődését.
- Figyeljünk a saját beszédünkre!
- Törekedjünk arra, hogy beszédünk legyen tárgyilagos, ismeretközvetítő, ugyanakkor könnyen értelmezhető.
- Az átadni kívánt információkat életkoruknak megfelelően közöljük.
- Beszédünk legyen megfelelően hangsúlyozott, élményszerű. Ez utóbbi főként meséléskor célszerű.
- Utasításainkat a gyermek számára érthető és kedves hangnemben közöljük. Figyeljünk az udvariasságra.
Amit érdemes kerülni: a gyors beszédet, a túl hangos vagy túl halk közlést, a monotonitást, a gügyögést, a helytelen nyelvhasználatot, a durva, lekezelő hangnemet. (Dankó, 2016)
LeleményTér játékötlet:
Djeco Léa and Milo Little Market – Lea és Milo kisboltja
A mindennapi kommunikációs formák gyakorlásához a szerepjátékok kiváló lehetőséget biztosítanak. A pénztárgépes szerepjáték során például eljátszhatjuk a vásárlást: kérhetünk, válaszolhatunk, köszönhetünk és udvariasan kommunikálhatunk egymással.
Szerepjáték – Orvosi táska
A játék funkciójában hasonló a fent említett Lea és Milo kisboltjához, viszont az orvosi táska használatával az orvos-beteg szituációkat gyakoroltathatjuk a gyermekkel. Lehetőséget biztosíthatunk ezáltal új szavak, ismeretlenebb kifejezések, különböző kommunikációs helyzetek gyakorlására is.
2. Utánozzunk hangokat! Mondókázzunk!
A gyermek beszédhangok iránti figyelmét és hangutánzó képességét jól támogathatjuk azzal, hogy állatok, járművek vagy ismert tárgyak hangjait utánozzuk. Szemléltetésként kisebb gyermekekkel használhatunk ehhez formaillesztő játékot, különböző játékfigurákat, bábokat. Közös játék során mondjunk a témának megfelelő mondókát a gyermeknek. A mondókázás ugyanis az artikulálás mellett remekül fejleszti a gyermek ritmusérzékét, hallási figyelmét, emlékezetét, képzeletét.
LeleményTér játékötlet:
Djeco Jungle – Dzsungel memóriajáték
A Dzsungel memóriajáték játék által lehetőségünk nyílik az állatok neveinek elsajátításában, gyakorlásába, valamint az állatok hangjainak utánzásban. Amennyiben a hangutánzás és a megnevezés sikeres, beszélhetünk az állatok mozgásáról, vagy egy-egy ismertebb jellemzőjéről. Pl.: Mit eszik a cica? Hol élnek a majmok? Mit gyűjt a mókus?
3. Beszélgessünk a gyermekkel!
A beszélgetés által elősegíthető a gyermek aktív szókincsének bővítése, passzív szókincsének aktivizálása, szinonimák, relációk, névutók megismertetése, a szövegalkotás nyelvtani szabályainak közvetítése.
- Próbáljunk minél többször beszédbe elegyedni a gyermekkel. Keressünk a gyermek érdeklődésének megfelelő beszédtémát!
- Éreztessük vele, hogy kíváncsiak vagyunk mondanivalójára, szívesen meghallgatjuk.
- Ha felnőttek beszélgetését félbeszakítja, emlékeztessük az udvariassági szabályokra, és fokozatosan szoktassuk le róla. (Mindez több időt igénybe vehet, ezért kerüljük a gyermek leszidását!)
Amikor észrevesszük, a gyermek helytelen hangképzését, szavainak nem megfelelő ragozását, a nyelvi szabályok hibás alkalmazását, a hibás forma direkt javítása helyett inkább természetes módon ismételjük meg a helyes változatot! (Dankó, 2016
LeleményTér játékötlet:
Djeco Birthday Party – Szülinapi parti megfigyeltető puzzle
A puzzle apró részletei remek kiindulópontot adnak a közös beszélgetéshez. Miközben együtt fedezitek fel a szülinapi parti eseményeit, megnevezhetitek a szereplőket, a tárgyakat és a cselekvéseket, így a gyermek új szavakkal ismerkedhet meg, és gyakorolhatja azok használatát. Kérd meg, hogy mesélje el, mit lát a képen, mit csinálnak a szereplők, vagy szerintük mi történhet ezután!
4. Meséljünk, majd meséltessük a gyermeket!
Beszédfejlesztés céljából a mesélés hatalma megkérdőjelezhetetlen. Mesélés által hatékonyan bővíthetjük gyermekünk szókincsét és kialakíthatjuk összefüggő, mondatokban megfogalmazott beszédét. Ha szeretnénk elérni, hogy egy adott történetet ő maga meséljen el, akkor célszerű egy rövid történetet, vagy szövegrészletet választani, melyet többször hallgattatunk meg a gyermekkel. Azáltal, hogy ő meséli el az ismert történetet ösztönözzük a folyamatos beszédre, mondanivalójának minél választékosabb megfogalmazására. (Dankó, 2016)
Djeco Story Puzzle – Piroska és a farkas
A mese újramesélése bővíti a gyermek szókincsét, és lehetőséget ad a mondatalkotás gyakorlására. A képek és a karakterkártyák segítenek felidézni a történet szereplőit és eseményeit. Kérdésekkel ösztönözheted a mesélést: „Mi történt ezután?”, „Hogyan végződött a történet?” A közös történetalkotás során a gyermek gyakorolhatja gondolatai összefüggő, önálló megfogalmazását.
Végezetül érdemes kiemelni, hogy nem szükséges kifejezetten beszédfejlesztő játékot választanunk: bármely közös játék alkalmat teremthet a gyermekkel való beszélgetésre, ezáltal pedig támogathatjuk kommunikációs készségeinek fejlődését.
Felhasznált irodalmak:
Dankó, E. (2016). Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában: Módszertani kézikönyv a 3–7 éves korosztály fejlesztéséhez. Flaccus Kiadó.
Györkő, E., & Klein, Á. (2018). A sírástól az első szótagig. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6 (3), 70–76. https://doi.org/10.31074/201837076
Kereki, J., & Tóth, A. (szerk.). (2019). Lépések: Módszertani kézikönyv I. kötet: A környezet rizikó- és védőtényezőinek hatása a gyermeki fejlődésre a fogantatástól az iskolába lépésig; Kommunikáció a szülőkkel, a gyermekekkel, más szakemberekkel. Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.
Mérei, F. & V. Binét, Á. (2017) Gyermeklélektan. Libri Kiadó.
Rácz, K., Földi, R., & Barthel, B. (2012). A beszéd- és mozgásfejlődés összefüggései. Gyógypedagógiai Szemle: A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének Folyóirata, 40 (2), 136–145.